Előnyök, hátrányok
Hátrányok
Míg a radiátoros központi fűtés egyenletes hőmérsékleten tartja a ház minden részét, addig a cserépkályha közelében melegebb van, távolabb hűvösebb, és időben is eltérő a csak ily módon fűtött lakás hőmérséklete. Ebből pedig egyenesen következik, hogy a hűvösebb részeken párakicsapódások alakulhatnak ki. A csak cserépkályhával fűtött, és helytelenül szigetelt, rosszul szellőztetett lakásokban nagyon jelentős penészesedés indulhat meg a falakon. A gondot tovább tetézheti, ha a házban lakók mindegyike dolgozik, emiatt pedig csak északára fűtik fel az épületet. Tehát egy ilyen fűtéssel melegített ház jóval nagyobb odafigyelést, fegyelmet igényel. Sokan emiatt inkább kiegészítő fűtésként alkalmazzák. Így is jelentős megtakarítás érhető el vele.
Előnyök
A cserépkályha nemcsak kellemes és a szemnek tetszetős hőforrás, de napjainkban, az egyre dráguló energiaárak miatt is figyelmet érdemel.
A viszonylag olcsóbb működtetés mellett érdemes megemlíteni, hogy a cserépkályha egy elég jelentős tömegű berendezés. Emiatt a felmelegedése után hosszú ideig tartja a meleget, azaz jóval tovább fűt, mint ameddig ég benne a fa. Minél nagyobb a kályha tömege, annál tovább fogja tartani a meleget. Sok kályha vesztét okozza a túlfűtés: a csempe nem bírja, ha állandóan nagy lángon ég a fa a tűztérben. A kályha tönkre-mentelének egy másik oka, amikor lezárják a még égő kályhát. Ilyenkor megszűnik a levegő utánpótlás, nincs huzathatás, és a kályhában lévő tüzelőanyag izzik. Huzat híján a meleg levegő nem tud mozogni, nem tudja a tűzteret elhagyni, ilyenkor következik be, hogy felrobban a kályha. Ez annyit jelent, hogy amennyiben a kályha vízszintes járattal volt kiépítve, akkor oldalából valószínűleg kifordul pár csempe. Ha ez bekövetkezik, az egész cserépkályhát újra kell rakni. Amennyiben a kályha függőleges járattal volt elkészítve, és a tetején nem volt dupla takarással megerősítve, akkor a füstgáz (ami huzat híján nem tud a kéményen keresztül távozni), egyszerűen megemeli a cserépkályha tetejét.
